A ’80-as évek elején - felismerve azt, hogy a mértéktelen kemikáliát alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaság mennyire veszélyes az egészségre –, újbóli virágzásnak indultak a vegyszereket nem alkalmazó termelési módok. Magyarországon, a „Kertészet és Szőlészet” folyóiratban Seléndy Szabolcs főszerkesztő-helyettes nyitott egy rovatot ”Biológiai kertművelés” címmel. Rövid idő alatt olyan népszerű lett a rovat és az olvasók annyi, szinte megválaszolhatatlanul sok kérdést tettek fel, hogy magától értetődő volt: össze kell hívni a biokultúra iránt érdeklődőket.
A felhívásra több mint százan jöttek el a Molnár utcai Belvárosi Ifjúsági Házba. Ez 1983. november 15-én történt, így kezdte meg működését a Biokultúra Klub. A ’80-as években a Klub olyan, akkor még „tiltott” előadóknak is helyet adott mint Béres József (Béres cseppek) és Kovács Ádám (Celladam) amellett, hogy a biogazdálkodás maga is először „tiltott”, majd a „tűrt” kategóriába tartozott. Ennek ellenére – vagy tán éppen ezért – szinte minden alkalommal zsúfolásig megtelt a terem. Barátságok szövődtek, a tagok megosztották egymással tapasztalataikat, módszereiket, magokat és szaporítóanyagokat cseréltek. Ezek egy része bekerült a Klub fénymásolt Hírlevelébe. Egyszóval: ez volt a biokultúra mozgalom lelkesedéssel teli hőskora.
A ’80-as évek végén, a rendszerváltás szeleként az akkori állampárt megalkotta civil törvényét. Ettől kezdve lehetett Magyarországon is társadalmi szervezeteket létrehozni. 1987-ben hivatalosan is megalakult a BIOKULTÚRA EGYESÜLET, ekkor már a Klub kereteit kinőve, országos szervezetként. A ’90-es évek időszakára esik a biomozgalom kiszélesedése. Országszerte bioboltok, versenyképes biogazdaságok, biopiacok alakultak. 2000-re már 52 helyi csoport működött az ország egész területén. Lelkes önkéntesek évekig működtettek a Hungexpo területén egy minta biokertet, amelyet több mint egymillió látogató keresett fel. Az ismeretek széleskörű továbbadására tanfolyamokat tartottak, magyar nyelvű kiadványokat jelentettek meg és létrehozták a Biokultúra Klub hírlevelének kereteit kinövő Biokultúra szakfolyóiratot. Az Egyesület 1996-ban megteremtette az ellenőrzés és minősítés hazai feltételeit is: megalapította és máig tulajdonosa a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nek.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk és a mozgalom további kiszélesedése szükségessé tette önálló régiós egyesületek kialakítását. 2003-ban, az akkorra már kétezernél is nagyobb tagsággal rendelkező Biokultúra Egyesület tagjaiból, tagszervezeteiből megalakult a hét régiós egyesület majd 2004-ben, néhány további szakegyesülettel közösen megalakult a Magyar Biokultúra Szövetség.
© 2016. All rights reserved | Design by W3layouts || Biokultúra Közép-magyarországi Egyesület. Design by MC