Balog Béla

2009-05-23 15:20:51
A hulladék nem szemét Napjainkban a „hulladék” fogalma jelentős átalakuláson megy keresztül. A XX. század fogyasztója számára mindaz, ami azonnal vagy közvetlenül nem volt felhasználható, a szemétgyűjtőbe való felesleges anyaggá: hulladékká minősült. Pedig a hulladék nem szemét. Manapság az a felismerés, hogy az emberiség hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen a természet törvényeinek folyamatos figyelmen kívül hagyásával, elősegíti a természetközeli, környezettudatos életmód térhódítását. A természet arra tanít bennünket, hogy a földi élet alapja a biológiai körforgás, amelynek minden építőköve hasznos és pótolhatatlan szerepet tölt be. Ennek a szemléletváltozásnak köszönheti reneszánszát a komposztálás is.
A tápanyagokat pótolnunk kell ! Legyen példakép a természet! Mi történik az erdőben? Ősszel lehullanak a falevelek, ami gyorsan benépesül talajlakókkal. Elkezdődik a levelek aprítása, a szerves anyagok lebontása, átalakítása, új bonyolult szervesanyagok felépítése. Így lesz az avarból értékes humusz, ami a növények tápanyaga. Az erdőben jól megfigyelhető tehát a tápanyagok körforgása. Mi történik azonban a házikertekben? Az őszi hónapokban, ha nem pillantanánk a naptárra, akkor is tudnánk az ég felé törő füstfellegekből, a házak elé kihelyezett, levelekkel teletömött műanyagzsákokból, hogy elérkezett a lombhullás időszaka. Ugyanezt tesszük az év többi részén, amikor a konyhai hulladéktól, a levágott fűtől a „kukába” hajítás utján szabadulunk meg. Tudjuk-e, hogy mindez értékes növényi tápanyag, a komposztálás alapanyaga? Nem árt emlékeztetni, hogy fáink, bokraink vagy más haszonnövényeink a talajból felvett tápanyagokat testük felépítésére használják. Így keletkeznek például a levelek is. A talajból elhasznált tápanyagokat előbb-utóbb pótolnunk kell. Ha a levelekben, a levágott fűben vagy más növényi részekben felhalmozott tápanyagokat elégetjük, vagy a szemétre hányjuk, növényeinket fosztjuk meg a továbbéléshez szükséges éltető erőtől. Hulladékcsökkentés komposztálással Hazánkban egy átlagos állampolgár évente hozzávetőleg 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak egy jelentős hányada, kb. 30%-a olyan biológiailag lebomló szerves anyag, amely különösebb nehézség nélkül komposztálható. A komposztálás egyszerűen megvalósítható és nem más, mint a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban megtestesülő tápanyagok visszajuttatása a természetben zajló körfolyamatba. A komposztálás aktualitása, hogy a 2001. január 1-én hatályba lépett Hulladékgazdálkodási Törvény (2000. évi XLIII.) előírja, hogy a jelenleg lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat a) 2004 július 1 napjáig 75%-ra b) 2007 július 1 napjáig 50%-ra c) 2014 július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Az Európai Unió fontos ajánlása a tagországok számára, hogy a települési szilárd hulladékban maradó biológiailag lebomló szerves anyag aránya ne legyen több 5%-nál. *********************************************** Összeállította: Balog Béla