Balog Béla

2009-05-23 15:15:07

Az élelmiszer biztonság Az értékteremtő életmódot leginkább befolyásoló és egymással összefüggő tényezők: - a környezet állapota, - az élelmiszer minősége és - az egészségvédelem. Érvényesülését és előnyös hatását nagymértékben veszélyezteti – az intenzív, vegyszeres növénytermesztés és élelmiszer-termelés látványos összeomlása és - az ezt kísérő súlyos élelmiszerbiztonsági történések. A közismerté – „botrányossá” – váltak közül: - mesterséges, szintetikus élelmiszer-adalékok túlzott alkalmazása, - szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE), - növekedési hormon-kezelt borjúhús, - dioxinos csirkehús, - tiltott antibiotikumos hozamfokozás a csirke-, pulyka-, sertéshústermelésben, - elsöprő hatású járványos állatbetegségek (pl: száj- és körömfájás. A kevésbé közismertek, illetve „elhallgatottak” közül: - súlyos kation-hiány a környezet elsavanyodása miatt, - jelentős táplálóhatás-csökkenés, - a gabonafélék toxikus penészgomba-fertőzöttsége, - géntechnológiával módosított élelmiszerek. A továbbiakban a közvélemény előtt kevésbé ismertekkel kívánok néhány példa keretében foglalkozni. SÚLYOS KATION-HIÁNY A fő problémát és kiváltó okot az emberi környezet általános elsavanyodásának növekedésében és ennek további káros hatásában kell keresnünk. A káros elsavanyodás 2 fő területen következet be: - a talajsavanyodásban (környezetszennyezés, műtrágyázás, savas esők, meszezés-elmaradás stb. miatt), - az emberi táplálkozásban (pl: túlzott fehérje-, üdítőital-, alkohol-, dohány-fogyasztás, szintetikus tartósítószerek alkalmazása miatt) A környezet, a talaj általános elsavanyodása közvetetten - az élővilág ásványanyag - (sav-bázis, amion-kation) egyensúlyának felborulásához, vagyis a P-foszfor-, S-kén-, K-kór- és N-nitrogén-dioxid-túlsúlyhoz, így - a súlyos kation-hiányos (Ca-kalcium, Mg-magnézium) táplálkozás kialakulásához, végső soron - az emberi életvitel leromlásához vezet. Az elsavanyodás közvetlen hatásai - elsősorban egyik legnagyobb kincsünk, a talaj minőségének és táplálóhatásának leromlásában (mintegy 4 millió hektáron, 5,5 pH-érték alatt!), - a növényi termeszthetőség és táplálóanyag-tartalom lecsökkenésében, valamint - az agrárgazdálkodás csökkenő jövedelmezőségében és - a vidéki életvitel gyengülésében nyilvánulnak meg. A talajsavanyodás általános kártétele: A talaj ökológiai élettér és genetikai tartalék, és fontos szerepe van a táptalajban élő mikroorganizmusok, valamint a magasabb rendű növények és állatok továbbélése szempontjából. Az egészséges élettér egyben biztosítja e szervezetek genetikai örökségének megőrzését, amely az ember fennmaradásának is feltétele. A talaj védelme tehát nem szűkíthető le a termőképesség védelmére, hanem a biológiai és környezeti funkciók általános megőrzését szolgálja, mint pl: - a feltételesen megújuló, illetve megújítható természeti erőforrás, - a többi természeti erőforrás (víz, levegő, napfény stb.) integrátora és transzformátora, - növényi tápanyagok, víz, hő és energia raktára, - a biomassza termelődésének közege és az élővilág primer tápanyagforrása, - a természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere, a talajt érő káros hatások puffer közege és elnyelője, - a bioszféra génrezervoárja, biodiverzitás fenntartója és - a kozmikus hatások találkozási felülete a Földön. Az elsavanyodás hatása a növénytermesztési viszonyokra és a növényi összetételre A kísérletek szerint az elsavanyodó talajon - romlik a növény, a termés minősége Márpedig például . . . - ha a talajsavanyodás miatt nincs a napi táplálékunkban elegendő mennyiségű és jól hasznosuló Ca-kalcium és Mg-magnézium, akkor határozottan megnő a csontritkulás kialakulásának a veszélye. Ennek a súlyos ás káros folyamatnak a meglétét erősítette meg az Országos Osteoporosis Cetrumtól kapott következő adatsor: Összefüggés a talaj-savanyodás és a csontritkulás között Nr. Centrum Megyei átl. pH Osteoporosis előfordulási % 160 Szeged 6,0 35,9 120 Győr 5,9 31,9 130 Hévíz 5,3 55,2 150 Pécs 5,3 63,1 170 Debrecen 5,3 54,5 190 Nyíregyháza 5,1 50,6 180 Miskolc 5,0 60,7 Az országos kitekintésű adatsorból kitűnik, hogy - a semlegeshez közeli, ill. gyengén savanyú talajjal rendelkező megyék és területek (pl: Észak-Dunántúl, Fejér-, Tolna-, Csongrád-, Békés-, Bács-Kiskun megye) viszonylag kisebb osteoporozisis előforduláshoz képest - a közepesen és erősen elsavanyodott (Nyugat- és Dél-Dunántúli, az Észak-Magyarországi és Észak-Kelet Alföldi) területeken szinte megduplázódott az osteoporosis előfordulása!