Balog Béla

2009-05-23 12:24:37

A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) az ÚMFT átfogó céljaihoz, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá A TÁMOP Célkitűzése:A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálatot kívánja növelni és javítani. Célunk, hogy időben és elegendő mennyiségben rendelkezésre álljon a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan létrejövő új munkahelyek betöltésére alkalmas, megfelelő képzettségű munkaerő. Magyarországon európai viszonylatban átlagos mértékű a munkanélküliség, és a népesség átlagos képzettségi szintje is viszonylagosan magas. A munkaerő-piaci aktivitás ellenben olyan alacsony, hogy az hosszabb távon gátját képezheti a gazdasági növekedésnek. Így az ÚMFT céljai nem érhetőek el a munkavállalási korúak munkaerő-piaci aktivitásának növelése nélkül. A növekedés generálta munkaerőigény kielégítéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez elengedhetetlen feltétel a munkavállalási korú népesség munkaerő-piaci aktivitásának növelése. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkavállalási korúak munkaerő-piaci aktivitásának növelése a humán erőforrás minőségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül Átfogó cél: A munkaerő-piaci részvétel növelése a humán erőforrás minőségének javításával. Fontos hangsúlyozni, hogy a foglalkoztatás növekedését pusztán a munkakínálat nagyságának és minőségének javítása még nem teremti meg, az aktivitás növelésén túl az is szükséges, hogy a gazdaságfejlesztési programok a munkahelyteremtést, a munkaerő iránti kereslet növekedését segítve hozzájáruljanak a kínálati oldalon megjelenő potenciál kihasználásához. Specifikus célok • a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása • az aktivitás területi különbségeinek csökkentése • a változásokhoz való alkalmazkodás segítése • az egész életen át tartó tanulás elősegítése • az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása • a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség javítása Horizontális célok Az esélyegyenlőség elősegítése: Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése több az egyenlő bánásmód biztosításánál és a diszkrimináció tilalmánál, mert magába foglal olyan célzott fejlesztéseket is, amelyek az esélyegyenlőtlenség, illetve annak okai felszámolását célozzák. A horizontális szempontok érvényesítése azt jelenti, hogy az operatív program, illetve prioritásainak, intézkedéseinek tervezése, megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán figyelembe kell venni az esélyegyenlőség szempontjait, és biztosítani kell azok tényleges érvényesülését. Az esélyegyenlőség érvényesítése a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítését szolgálja. A fenntarthatóság követelménye A TÁMOP a környezeti fenntarthatóságot és a fejlődés társadalmi hátterének fenntarthatóságát általánosan érvényesítendő elvként fogalmazza meg a végrehajtandó fejlesztések vonatkozásában. A fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítése azt jelenti, hogy az operatív program tervezése, megvalósítása, nyomon követése és értékelése során figyelembe kell venni a fenntarthatóság szempontjait. Cél: A környezeti és társadalmi értelemben fenntartható fejlődés elősegítése Indikátor példa: A szelektíven gyűjtött lakossági hulladék arányának növekedése. A fenntarthatóságot a TÁMOP leginkább a szemléletváltozás lehetőségének megteremtésével tudja elősegíteni. A TÁMOP keretében megvalósuló képzéseknek, fejlesztéseknek hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődést szolgáló tanuláshoz. Az EU 2006 júniusában elfogadott, megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája értelmében a környezet minőségének, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti meghatározóinak fenntarthatóságát biztosító szemléletváltást leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összes állampolgárt. A TÁMOP keretében az oktatás és képzés tartalmának és szemléletének átalakításával az egyén kompetenciái kerülnek előtérbe. Az új ismeretek befogadására, attitűdök elfogadására és elsajátítására képes emberek formális, nem formális és informális tanulás során teszik magukévá a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket. A civil aktivitás, a közösségfejlesztés és az állampolgári érdekérvényesítő képesség megerősítésének támogatásával a környezeti fenntarthatóság érdekében tenni vágyók szempontjai is hangsúlyosabban érvényesülhetnek majd a társadalomban. A program és műveleteinek végrehajtása során a fenntarthatóság formai és tartalmi szempontként is megjelenik, az OP és műveleteinek értékelése során önálló kritériumként fogalmazódik meg. A területi kohézió elősegítése Az ÚMFT horizontális politikájának megfelelően a Társadalmi Megújulás Operatív Program stratégiájában és annak megvalósításában is érvényesülnek a területi kohézió céljai, valamint a területiség horizontális elve (területi szemlélet a fejlesztések céljainak és célcsoportjainak meghatározásánál és eredményeinek nyomon követésénél, többféle eszköz összehangolásával megvalósuló integrált fejlesztések területi fókusszal). A TÁMOP a területi kohézió célját egyrészt a hátrányos helyzetű térségek lakóinak humán szolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügy, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatások, kultúra) való hozzáférésének javításával, a munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javításával, illetve munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, másrészt a régiók fejlődési potenciálját biztosító munkaerő-minőség és tudás fejlesztésével kívánja megvalósítani. A NUTS II. szintű régiókon belül meglévő, területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket legtöbb esetben a helyi (gazdasági, önkormányzati és civil) szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal (pl. Rakaca Program) is elő kívánjuk segíteni, előtérbe helyezve a hátrányos helyzetű (LHH) és/vagy leszakadó térségek felemelését, felzárkóztatását, lakóik életkörülményeinek és életminőségének javítását. A leghátrányosabb helyzetű térségekben több szakterület összehangolt beavatkozásaira alapozó komplex fejlesztések javítják a vidéki életminőséget és csökkentik a kistérségek és lakóik közötti jövedelmi és munkaerő-piaci különbségeket. Rónay Dezső