Balog Béla

2006-11-09 15:34:36

Komposztálásról másképp Mottó: „A bölcs ember törvénye, hogy a természet rendje szerint él, cselekszik.” /Lao Ce/ A komposztkészítés majdnem egyidős a talajműveléssel. Már a rómaiak és a görögök is ismerték és alkalmazták. A komposzt szót a „compositus” latin eredetű szóból származtatják, ami azt jelenti, hogy „összetett”, ugyanis minél összetettebb a kiindulási anyag, tápanyagokban annál gazdagabb a komposzt minősége. A komposztálás egyszerűen megvalósítható és nem más, mint a keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékban megtestesülő tápanyagok visszajuttatása a természetben zajló körfolyamatba. A komposztálás mikéntjéről, módjáról az utóbbi időben – különböző kiadványokban, fórumokon – egyre többet lehet olvasni, hallani; kezdik újra felismerni ökológiai jelentőségét, hasznos voltát. Ezért én most nem is a gyakorlati kivitelezéséről kívánok írni, hanem a közvetlen és közvetett hatásáról. Ha jól meggondoljuk a komposztálásnak több jelentősége is van: • segít a talaj természetes anyagának visszapótlásában, a talajszerkezet javításában, ezáltal • elősegíti az egészségesebb, tápdúsabb termények termesztését, • megfelel az ideális hulladékgazdálkodási rendszer elveinek, • csökkenti a keletkezett hulladék mennyiségét, - és nem utolsó sorban • hozzájárul a környezettudatosabb szemléletmód formálásához is. „MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG …” A Föld és minden élőlénye – természetesen az ember is – együtt létezik. Senki nem vonhatja ki magát a galaxis változásai alól, amelyben helyet foglal. Minden állandóan kölcsönhatásban van egymással. Ha emlékezetünk jobban kiterjedne az időben, következtethetnénk erre. Dr. med. Haberlein 1905-ben megjelent „Kozmikus életproblémák” című tudományos cikkében így fogalmaz: „A kozmoszban élünk és a kozmosz él mibennünk, és sokfélék azok a vonatkozások, amelyek a bolygó járását és a népek, valamint az emberek sorsát összekötik.” *4 A MEZŐGAZDASÁG MINT – ÖKOSZISZTÉMA A természetben egy adott helyen lévő élőlények kölcsönös függő kapcsolatban állnak egymással és környezetükkel. Ezt az állandó körforgást nevezzük ökoszisztémának. Az organikus mezőgazdaság, amennyire csak lehet, igyekszik tudatosan utánozni az ökoszisztéma működését. Ha odafigyelünk a természetre, arra tanít bennünket, hogy a földi élet alapja a biológiai körforgás / ökoszisztéma /, amelynek minden alkotó eleme hasznos és pótolhatatlan szerepet tölt be. A korábbi helytelen szemléletek, és a nem megfelelően végzett talajgazdálkodás - miatt a komposzthalmok eltűntek a földek mellől. A trágyakezelés, a komposztálás sokfelé ismeretlen fogalommá, fölösleges tevékenységgé minősült. Az I. Világháború után „műtrágyákkal” gondolták pótolni a talajveszteségeket. Sajnos sokat ártott az is a termőföldnek, amikor a gazdálkodásról a termesztésre tértek át. - 1961 és 1980 között a búzatermesztéshez felhasznált műtrágya mennyisége 5.1-szeresére emelkedett. A termésátlag ezzel szemben csak 2,2-szeresére nőtt. míg a vizsgálati időszak végén az egyik legfontosabb minőségi jellemző, a nedvessikér tartalom csak az 1961-es érték 67%-át érte el. - 3,7 – 13,5-ször magasabb volt a műtrágya felhasználásával termesztett saláta nitráttartalma, mint azé, amelyik csak komposztot kapott. A kép még koránt sem teljes és soha nem is lesz az, az azonban már kirajzolódott, hogy az eredményekért nagyon magas árat fizetünk. Túl magasat. „A fő problémát és kiváltó okot az emberi környezet általános elsavanyodásának növekedésében és ennek további káros hatásában kell keresnünk. A káros elsavanyodás 2 fő területen következet be: • a talajsavanyodásban (környezetszennyezés, műtrágyázás, savas esők, meszezés-elmaradás stb. miatt), • az emberi táplálkozásban (pl: túlzott fehérje-, üdítőital-, alkohol-, dohány-fogyasztás, szintetikus tartósítószerek alkalmazása miatt) A környezet, a talaj általános elsavanyodása közvetetten • az élővilág ásványanyag - (sav-bázis, amion-kation) egyensúlyának felborulásához, vagyis a P-foszfor-, S-kén-, Cl-klór- és N-nitrogén-dioxid-túlsúlyhoz, így • a súlyos kation-hiányos (Ca-kalcium, Mg-magnézium) táplálkozás kialakulásához, végső soron • az emberi életvitel leromlásához vezet. Az elsavanyodás közvetlen hatásai • elsősorban egyik legnagyobb kincsünk, a talaj minőségének és táplálóhatásának leromlásában (mintegy 4 millió hektáron, 5,5 pH-érték alatt!), • a növényi termeszthetőség és táplálóanyag-tartalom lecsökkenésében, valamint • az agrárgazdálkodás csökkenő jövedelmezőségében és • a vidéki életvitel gyengülésében nyilvánulnak meg. *2 EGÉSZSÉGES TERMÖFŐLD – EGÉSZSÉGES TERMÉKEK Bármilyen furcsán hangzik is, Földünk „laza, termékeny takarója” tart el bennünket. Az emberi lét alapja, feltétele a termőtalaj. A talajon élő növényzet biztosítja az élethez szükséges oxigént. Az oxigén teszi lehetővé a magasabbrendű élőlények, köztük az emberiség létét, a talajtól függő növényi és állati élet biztosítja az ember táplálékát. Az emberiség léte alapjában véve tehát a földkéreg legfelső néhány deciméter vékony rétegétől függ. Védelme egyben az emberiség védelme. Hiszen csak a gondozott, egészséges, tápanyagban gazdag, jó termőképességű talaj biztosíthatja a belőle élő növények, állatok és a táplálkozási lánc végén lévő emberek egészségét. Részlet Karel Čapek „Szenvedelmes kertész” című könyvéből: „… az igazi kertész nem a növényt neveli, hanem a talajt, a földet ápolja. Beássa magát a földbe, … A földbe merülve él. A komposztrakásban állít magának emlékművet. Az édenkertbe lépve mámorosan szippantana egyet a levegőből, mondván: Istenemre, ez aztán a humusz!” *3 „A komposzt felhasználásának talajtani jelentősége: • A korábban szinte egyeduralkodó műtrágyázás által leromlott talajok szervesanyag tartalmának visszapótlás, az egészséges talajállapot helyreállítása. A műtrágyázásnál mindaz a tápanyag, amelyet a növények gyökerei nem tudtak rövid idő alatt felvenni, a lehulló csapadékkal bemosódott a talaj mélyebb rétegeibe is, szennyezve ezáltal talajvizeinket. A komposztálás előnye, hogy az ott keletkező humuszanyagokban a tápanyagok kötött formában vannak, melyeket a növények folyamatosan tudnak felvenni. • Javul a talajok szerkezete, ami segíti annak levegőzését. • Sötét színe elősegíti a talajok gyorsabb felmelegedését. • A komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása. • Nő a talajok biológiai aktivitása. • Fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. • A nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények által felvehetővé válnak. • A talajban esetleg előforduló méreganyagokat felületén megköti, abszorbeálja.” IDEÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI REDSZER ELVE Egy ökológiai szempontból ideális hulladékgazdálkodási rendszerben – a Természet mintájára – az eddigi lineáris termelési folyamatok körfolyamatokká zárulnak. Arra kell törekedni tehát, hogy a keletkezett hulladékok minél nagyobb hányada legyen egy új termelőfolyamat nyersanyaga. Az ideális hulladékgazdálkodási rendszer jellemzői: 1. A csővégi problémamegoldás helyett, ahol lehet, meg kell előzni a felhasználhatatlan vagy veszélyes hulladékok keletkezését. 2. Csak olyan hulladék keletkezése megengedhető, ami visszaforgatható a termelési folyamatokba. 3. A hulladék keletkezési helyén, vagy minél közelebb kerüljön újrafelhasználásra. 4. Áttérés a helyi erőforrások használatára és az e köré szerveződő életmódra. A HULLADÉK NEM SZEMÉT Az elmúlt időszak fogyasztója számára mindaz, ami azonnal vagy közvetlenül nem volt felhasználható, szemétgyűjtőbe való, felesleges anyagnak, szemétnek minősült. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente hozzávetőleg 300 kg hulladékot „termel”. Ennek a hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a olyan biológiailag lebomló szerves anyag, amely komposztálható. Tehát a hulladék nem mind szemét. „A komposztálás aktualitása, hogy a 2001. január 1-én hatályba lépett „Hulladékgazdálkodási Törvény” előírja, hogy a jelenlegi hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat: a) 2004 július 1 napjáig 75%-ra b) 2007 július 1 napjáig 50%-ra c) 2014 július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Az Európai Unió fontos ajánlása a tagországok számára, hogy a települési szilárd hulladékban maradó biológiailag lebomló szerves anyag aránya ne legyen több 5%-nál.” *1 SZEMLÉLETFORMÁLÁS „A komposztálás rendszeres tevékenységet igényel. Ennek a rendszeres tevékenységnek fontos hozadéka a szemléletformálás. Ez a tervszerű munka mindennapi tevékenységeink végiggondolására késztet, önkéntelenül is környezettudatosságra nevel.” *1 ÖSSZHANGBAN A TERMÉSZETTEL Mikor ébredünk rá, hogy a természetet nem leigázni, kihasználni vagy manipulálni kell, hanem együttműködni vele, tanulni tőle, beilleszkedni kozmikus rendjébe? Ősi kultúrák életadó tanítása ez, amelyet mi is újra felfedezni vélünk. De mint minden spirituális tanítás, ez is csak úgy maradhat élő, ha nem csupán olvasunk vagy meditálunk róla, hanem aktívan beépítjük mindennapi életünkbe. Segítsd a természetet és dolgozz vele együtt – a természet akkor egyik teremtőjének fog tekinteni és engedelmeskedik. Felhasznált irodalom: *1 ÖKO-FORUM ALAPÍTVÁNY – MINDENNAPI KOMPOSZTÁLÁS, kézikönyv *2 Dr. Márai Géza: TÁPLÁLÓHATÁS ROMLÁSA, tanulmány *3 Karel Čapek „Szenvedelmes kertész” című könyv *4 Dr. med. Haberlein „Kozmikus életproblémák” című tudományos cikk.