Móricz Zsuzsanna

2006-11-06 12:14:28

„ A géntechnológiai módosítás az a módszer, amellyel egy élő sejtbe új tulajdonságért felelős idegen gént juttatunk be mesterségesen. Ezt a sejt a szaporodása során a saját génjeinek megsokszorozása alkalmával szintén megsokszorozza és továbbörökíti az utódsejtekbe. A géntechnológiai módosítás alkalmazásával lehetőség nyílt nem rokon fajok génjeinek átültetésére is.” (www.startadsl.hu/gmo) Sokan nincsenek tisztában a GMO jelentésével, az ember szinte már nap, mint nap szembesül ezzel a fogalommal a Tv-ben, rádióban, de mégis valahogy egy köd veszi körül a témát. Viták bontakoznak ki előnyéről, hátrányáról, veszélyeiről. Ezen apropó kapcsán nyílt lehetősége az érdeklődőknek ellátogatni egy GMO tanfolyamra Budakeszin. Az október 28-án megrendezett eseményen jeles személyiségek is részt vettek és megosztották velünk véleményüket, tudásuk egy kis szeletét. Bordás-Varga Nóra, a Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület budakeszi csoportjának vezetője nyitotta meg a tanfolyamot,majd Horváth Lajos tartott rövid ismertetőt a génbanki megőrzés fontosságáról. Tápiószelén körülbelül 900 növényfaj 45 ezer génbanki tételét őrzik. A génforrás-megőrzés témakörben még Dr. Holly László előadását hallgathattuk meg a nemzetközi együttműködésekről. Dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója beszélt arról, hogy elindult a közösség ellenálló képességének leépítése, amellyel elősegítik a génmódosított szervezetek, növények akadálytalan terjedését. Így például a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet beépítették az MMI-be, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet beolvasztásra került a herceghalmiba. Sajnálatos az a tény is, hogy a gyümölcs- és szőlőkutató helyeink és törzsültetvényeink folyamatosan privatizálásra kerülnek, ezeket a konkurencia felvásárolja és felszámolja. Ezek mind Magyarország belső ellenállásának gyengítését, felszámolását segítik elő. A probléma egyre jobban fokozódik, hiszen a MON 810-es génmódosított kukorica felkerült az európai fajtalistára. Az egyetlen megoldás az volt a távoltartására, hogy hazánk ideiglenes moratóriumot jelentett be, amely az EU Bizottságához került elbírálásra. A magyar moratórium ügyében 2006. 09. 18-án volt szavazás a szakmai testületnél, amelynek tagjai az EU tagországok képviselői. Ekkor 51 % mellettünk állt, így nem értük el a 2/3-os támogatást. Ezért a Miniszterek Tanácsánál lesz a második szavazási fázis. Ha itt sem érjük el a 2/3-os támogatottságot, akkor az EU Bizottsága kötelezni fogja országunkat a moratórium feloldására. Ez a szavazás elvileg novemberben lesz, remélhetőleg pozitív eredménnyel kerülünk ki belőle. Hiszen mi szükségünk lenne a MON 810-es kukorica fajtára? Ez a növény egy rovarölő hatóanyagot (Dipel) termel, amely a moly elleni védekezésben hatásos. Csak az a bökkenő, hogy hazánkban nincs gond a moly elleni védekezés terén, mert nagyon ritkán üti fel a fejét ez a kártevő. Emellett a MON 810-es nem környezetbarát és nem ad több termést sem. Használatával ez a génmódosított fajta elterjedhet a pollennel, súlyos ökológiai, egészségügyi, gazdasági problémák kialakulását eredményezheti. Jelenleg 4 főbb transzgénikus haszonnövénycsoportot különböztethetünk meg. Az egyik a herbiciddel szemben ellenállóvá tett növények csoportja. Kifejlesztésének egyik oka, hogy nem tudtak eladni egy adott vegyszert, így előállítottak egy olyan növényfajtát, amelynek eredményes termesztéséhez ez a vegyszer szükséges. A másik a rovarkártevővel szemben ellenállóvá tett növények csoportja. Vannak olyan transzgénikus fajták, amelyek mindkét előbbi tulajdonsággal rendelkeznek, és léteznek egyéb tulajdonságra (eltarthatóság) módosított növények is. A génmódosítás pártolói számos indokot felsorakoztatnak az eljárás szükségessége mellett. Szerintük a transzgénikus növények termesztése megoldást jelentene az éhínségre, amely ma több millió embert érint szerte a világon. De itt nem a megtermelt mennyiséggel van a gond, hanem az elosztással, tehát nincs szükség többet termelnünk, hanem a fejlődő országokat kellene megsegítenünk, ha már egyszer úgysem tudjuk hol tárolni a töménytelen gabonafeleslegeinket. Másrészt a hagyományos agrotechnikai eszközök segítségével is tudunk jó minőségű növényeket termeszteni, ha odafigyelünk, hogy a táj, a terület adottságainak megfelelő fajtákat választunk. Számos hátulütője van a génmódosított növények alkalmazásának. A transzgénikus növények átadhatják az idegen gént más fajoknak, veszélyt jelenthetnek hasznos szervezetekre, humán élelmiszereken keresztül az emberekre. Emellett nő a vegyszerhasználat, csökken a genetikai diverzitás, összeférhetetlenség alakul ki az ökológiai gazdálkodással, a hagyományos gazdálkodást folytatók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen az adott fajtához kénytelen megvenni a vegyszert is az eredményes termesztés érdekében. És nem utolsó sorban Magyarország elveszíti kivételes helyzeti előnyét, ha utat enged a génmódosított növények térhódításának. Dr. Bardócz Zsuzsa, biokémikus, az MTA doktora is érvelt amellett, hogy milyen kockázattal járhat a genetikailag módosított növények termesztése. A legnagyobb probléma abból adódik, hogy a GM növények használatát a lényegi azonosság elve alapján engedélyezik. Tehát, ha a hagyományos termés biztonságos, akkor a hozzá hasonló GM növény is biztonságosnak tekinthető. Emellett nincs elfogadott kockázat-becslési protokoll, kevés adat áll rendelkezésre a hatások tekintetében, és eddig még csak egy humán kísérlet történt. Nagyon fontos lenne meggyőződni a transzgénikus növények alkalmazási hatásairól, hiszen nem tudhatjuk, hogy mit válthat ki egy élő szervezetben az ilyen idegen gént tartalmazó alapanyagokból előállított élelmiszerek fogyasztása. Dr. Pusztai Árpád biokémikust, és csapatát 1995-ben a skót Mezőgazdasági Környezetvédelmi és Halászati Minisztérium megbízta biztonsági tesztelési módszerek kidolgozásával, amelyek segítségével kimutatható, hogy milyen veszélyeket rejthet a GM növények és élelmiszerek. Az ottani hatóságok ezeknek a kockázat-becslési módszereknek az alkalmazására akarta kötelezni a biotechnológiai vállalatokat. Az így megkezdett vizsgálatokról tartott nekünk előadást Dr. Pusztai Árpád. Beszámolójából megtudtuk, hogy kísérletei során számos negatív elváltozás, hatás volt tapasztalható a kísérletekben felhasznált állatok esetében. Hazánkban Dr. Darvas Béla és munkatársai kezdtek el kísérleteket Bt-kukoricával. A MON 810-es kukorica 1500-3000-szer több toxint termel hektáronként, mint amennyit egy hagyományos Dipel kezelés során kijuttatunk. Kimutatták, hogy a Bt-kukorica veszélyt jelent 9 védett lepkefajra, amelyek a pollenszórásból táplálkoznak. A táblaszélen 20 % nappali pávaszem-pusztulást észleltek, tehát biotóp-változás alakult ki. Az ilyen bizonyított tények ellenére miért ragaszkodnak bizonyos körök a génmódosított növényfajtákhoz? Miért romboljuk tovább környezetünket és társaink egészségét, ha hagyományos, régi, jól bevált agrotechnikai módszerek segítségével is tudunk jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállítani?