Móricz Zsuzsanna
2006-10-16 10:17:20
Október 11-én, szerdán este a Központi Klub keretében tartott előadást Dr. Szalay László. Ez esetben a fő téma a madárinfluenza volt. Az érdeklődők megismerhették a vírus kialakulásának történetét, főbb tulajdonságait, és azt, hogy mennyire hihetünk a manapság egyre inkább szenzációhajhász média szavának.
Szalay Laci bácsi a hírekből már jól megjegyezhető H5N1-es vírusról beszélt. Ennek első változata volt a H1N1-es vírus, közismertebb néven a spanyolnátha, amely 50 millió ember életét követelte. Érdekes módon főként a gyerekek, és idős emberek között szedte az áldozatait.
A vírus lételeme a folyamatos változás, újabb és újabb variancia jelenik meg. Így alakult ki a H2N2, majd a H3N2. A H5N1 1959-ben ütötte fel először a fejét Skóciában, ezután 32 évnek kellett eltelnie, míg a vírus a vadmadaraktól áttért a háziállatokra (házi pulyka).
A madárinfluenzát okozó vírus főként porral, belégzés útján terjed. Csak abban az esetben veszélyes az emberre, ha egy légtérben él az ember a fertőzött állatokkal- ezért szedett a vírus emberek között is áldozatokat Hong kong környékén. Hűtve a H5N1 életképes marad, viszont a főzés, forralás következtében elpusztul.
A legnagyobb probléma tehát, hogy a vírus nagyon könnyen átalakulhat, szerencsére a változatok nagy része életképtelen (nem talál megfelelő „fertőzhető gazdát”), de sajnos rengeteg változat alakul ki.
A betegség elterjedését korlátozni tudja a szervezetben egy neurominidázgátló anyag, amely megtalálható a káposztában. Ez még egy ok a káposzta fogyasztása mellett, hiszen már eddig is számos jótékony hatását ismertük. Így például elősegíti a méreganyagok kiválasztását, sebet gyógyít, alkalmazható vese- és hólyagbetegség, máj- és epebaj esetén, és még folytathatnánk a sort.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy nem olyan nagy a veszély, mint ahogy hallani lehetett. Megfelelő odafigyelés, higiéniai körülmények mellett jól kezelhető a probléma.