Móricz Zsuzsanna

2006-09-18 12:26:49

A konferenciát a Klorofill Bt. szervezte, melynek keretében az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg az amaránt termesztés-technológiájáról, értékesítési, feldolgozási lehetőségeiről, termesztéséhez kapcsolódó gépekről. Bagi Béla által vezetett Klorofill Bt. az amaránttal együtt 25 féle növény termesztésével foglalkozik. Az amaránt termesztése jelenleg még csak 25 ha-on folyik, amely termőterületet növelni szeretnék. A vállalat az állattenyésztési ágazatban 6 ezer db hízósertést tart, emellett szarvasmarha-állományuk évente 2,8- 3,0 millió liter tejet biztosít. A Bt. céljai között szerepel az új lehetőségek keresése és a több lábon állás. Ennek tudatában kezdett el érdeklődni az amaránt iránt, hiszen egy hasznosítható, értékes növényről van szó, amely információkat e konferencia kapcsán be is mutatták a Klorofill Bt. vezetői és a vendégelőadók. Font Sándor a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke is felszólalt ezen a délutánon. Bevezetőjében utalt arra, hogy a magyar gazdálkodók mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az elmúlt évtizedekben hazánk állatállománya drasztikusan lecsökkent, miközben a gabonatermelésünk nem változott. Jó minőségű gabonát képes az ország előállítani, de a probléma a túlzott mennyiséggel van. Állatok hiányában óriási gabonafelesleg termelődik, a tároló helyek tele vannak, a gazdák nem tudnak mit kezdeni a felesleggel. Jelenleg 8 millió tonna felhalmozott gabona van az országban. Font Sándor kitért más aktuális kérdésekre is, mint a génmódosított növények termesztésbe vonásának vitája. Kihangsúlyozta, hazánk abban a szinte már kivételesnek mondható helyzetben van, hogy tiszta agrárkörnyezetű országnak mondhatja magát. Ez jelenthetne számunkra kitörést, a jelenlegi cseppet sem kecsegtető helyzetből a mezőgazdaság terén, hiszen az emberekre egyre inkább a tudatos táplálkozás a jellemző, amelyben a természetes alapanyagú élelmiszereket részesítik előnyben. Ezt a GMO-mentes pozíciónkat kellene megtartanunk, hogy előre léphessünk és emellett új lehetőségek felé nyitni, mint például az amaránt termesztése. Az amaránt termesztés-technológiájáról Bagi Balázs mondott pár szót. A növény több ezer éves múltra tekint vissza, a maják, aztékok és inkák gabonanövénye volt. Sokoldalú felhasználását mutatja, hogy e lilás-piros, bordó virágú, az amarántfélék családjába tartozó növényt dísznövényként is használják. Oroszországban szilázsként nagy tömeget biztosít, a búzával összehasonlítva nemcsak fehérje (14-18%), hanem lizin tartalma is magas. Indiában levélzöldségként ismert, az újkorban, pedig leginkább magja miatt való termesztése terjedt el szerte a világon. Magyarországon 3 államilag elismert fajtája van forgalomban, ebből főként a Klorofill Bt. Által előállított EDIT fajtát használják. Kevésbé igényes növény, a rosszabb területeken is megél. Viszont nagyon fontos, hogy aprómorzsás, kellően tömör, gyommentes magágyat biztosítsunk számára. Mivel melegigényes növényről van szó (csírázáskori hőigény 16 oC), vetésére április végén, május elején kerül sor. A 45-75 cm-es sortávolságból következik, hogy sűrű lesz az állomány, de így nagyon jó lesz a növény gyomelnyomó képessége. Bagi Balázs kiemelte, hogy az amarántnak nincs gombabetegsége és jelentős kártevője sem. Gyomnövények közül csak a szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus) és a fehér libatop (Chenopodium album) okoz jelentősebb problémát, amely ellen elegendő a mechanikai gyomirtás. A betakarításra október végén kerül sor, amikor a növény virágzata már barna, levelei leszáradtak. A növény magját a betakarítást követő 12-24 órán belül szárítani kell (40 oC), mert különben befülled. Az amaránt magja nagyon sok értékes összetevőket tartalmaz, mely számos felhasználásra ad lehetőséget. Ezt mutatta be egy Dél-Franciaországban található cég, a Sophim egyik képviselője. A vállalat 10 éve működik, elsősorban különféle kozmetikai cikkekhez nyernek ki olajat, fő termékük a SQUALANE olajsav. Olyan nagynevű kozmetikai cégekkel állnak kapcsolatban, mint a Loreal. A squalane (C30H62) egy szénhidrát, a bőrön található zsír egyik fő komponense, hidratáló, emulgeáló hatású, amely nagyon instabil és squalene-né alakul át. Ezt a vegyületet jelenleg az olívaolaj melléktermékéből nyerik ki, de 2-3 éve fedezték fel, hogy az amaránt magjából készített olajban tízszer nagyobb a squalene tartalom, mint az olívaolajban. Ezen értékes összetevő mellett az amaránt magjában 18%-nak megfelelő fehérje található olyan alkotókkal, mint a lizin, metionin, treonin, triptofán. A mag keményítőtartalma sem elhanyagolható, amelyet a kozmetikai ipar és az édességipar fel tudna használni. A francia partnerek célja egy olajkinyerő üzem létesítése hazánkban, melyhez az alapanyagot, tehát az amarántot a magyar gazdák biztosíthatnák. Az előbb vázolt felhasználási területen kívül terjed az amaránt élelmiszerként való hasznosítása is, főként a bioboltokban lelhetünk fel ilyen termékeket. Jelentős rosttartalommal és ásványianyag-tartalommal (Mg, Ca, Fe, P) büszkélkedhet. Az előadássorozat végén az érdeklődőkben megfogalmazódott pár kérdés is. Örömmel tapasztaltam, hogy a gazdák egyre inkább előtérbe helyezik a környezetkímélő gazdálkodást. Felvetődött, hogy vajon mennyire lehet beilleszteni ezt az előbb ismertetett nagyüzemi termesztési típust egy környezetcentrikus gazdálkodásba? Mivel nincs kártveője, betegsége a növénynek, és meglehetősen agresszív gyökerekkel rendelkezik, ezért nem igényli az amaránt a közvetlen alátrágyázást. Az előadások során szinte kivétel nélkül csak pozitívumot hallottam az amarántról, egy kevésbé igényes, jó beltartalmi értékekkel rendelkező növényről van szó, amelynek termesztése nem túl komplikált és ráadásul hasznosítása is sokrétű. Lehet, hogy érdemes lenne felhagyni a gazdáknak a további búzaáradatok termesztésével és inkább ebbe a növénybe fektetni az energiájukat? Kíváncsian várom, hány vállalkozó szellemű jelentkező lesz, aki szerződést köt a Klorofill Bt-vel, hogy megteremtsék egy új kultúra megtelepedését.