A Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
ALAPSZABÁLYA
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ Az egyesület neve, székhelye
Az egyesület neve: Biokultúra közép-magyarországi Egyesület
Székhelye: 2730 Albertirsa, Pozsonyi u. 52.
Az Egyesület az 1997. évi közhasznú szervezetekről szólóCLVI. Tv. 26.§ c) pontjának 1., 3., 4., 5., 6., 8., 9., 12., 13. és 16. alpontjában szereplő tevékenységeket végzi.
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet, amennyiben az általánosan megfogalmazott pályázati feltételeknek megfelel.
A közhasznúság követelményeinek megfelelően az Egyesület:
vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt az Alapszabályban megfogalmazott tevékenységekre fordítja;
működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát Internetes honlapján és hírlevélben biztosítja;
közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
2.§ Az egyesület jellege
Az egyesület önszerveződésű, önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati elveken alapuló, pártsemleges és politikamentes közhasznú társadalmi szervezet, mely működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint jelen Alapszabály alapján fejti ki. Az egyesület önálló jogi személy, amely nyilvántartott tagsággal, valamint saját képviseleti és ügyintéző szervekkel rendelkezik. Az egyesület működését Magyarország közép-magyarországi régiójában fejti ki.
3.§ Az egyesület célja
Az egyesület célja:
-az ökológiai mezőgazdálkodás népszerűsítése, elterjedésének előmozdítása
-az ökológiai mezőgazdálkodást folytatók összefogása,
-az ember és természeti környezete harmónikus kapcsolatának fejlesztése.
3.§ Az egyesület feladatai
Az egyesület a fentiekben meghatározott célkitűzései elérése érdekében az alábbi feladatokat látja el:
környezetvédelem (Az önkormányzati törvény 8.§-ának értelmében a települési önkormányzat feladata);
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés (az önkormányzati törvény 8.§-a értelmében az egészséges életmód közösségi feltételeinek biztosítása önkormányzati feladat)
fogyasztóvédelem, fogyasztók oktatása (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. 17. § (1) és (2) bekezdése értelmében állami feladat).
Továbbá:
-népszerűsíti, terjeszti az ökológiai mezőgazdálkodást,
-képviseli az ökológiai mezőgazdálkodás érdekeit termelők, fogyasztók és hatóságok előtt,
-támogatja a térségi ökológiai mezőgazdálkodási programokat,
-ösztönzi az ökológiai mezőgazdálkodási termékek fogyasztását,
-megismerteti a termelőkkel az ökológiai mezőgazdálkodás adminisztratív és ellenőrzési rendszerét,
-előadások, tanfolyamok, szaktanácsadás, bemutatók és kiadványok útján terjeszti az ökológiai mezőgazdálkodással kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket felnőttek és gyermekek körében,
-piaci és szervezési információnyújtás és koordinálás útján előmozdítja a helyi és regionális termelői közösségek létrejöttét,
-kapcsolatot tart és együttműködik az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó hazai, külföldi és nemzetközi társszervezetekkel,
-az ökológiai mezőgazdálkodás térnyerése céljából támogatja a kertbarát mozgalom kiszélesítésére, ökológiai mintagazdaságok kialakítását,
-előmozdítja a falusi ökoturizmus és az ökológiai mezőgazdálkodás kölcsönhatását,
- szerepet vállal a hagyományos és őshonos állat- és növényfajták génállományának megőrzésében,
- támogatja az ökológiai kutató-fejlesztő tevékenységet,
- előmozdítja ellenőrzött, biológiai, környezetkímélő, energiatakarékos és hulladékhasznosító eljárások feltárását, terjesztését,
- törekszik a természeti környezet és az emberi táplálék környezetidegen vegyi, biológiai és egyéb anyagokkal történő terhelésének csökkentésére,
- támogatja minőségi szempontból értékesebb, egészségesebb, táplálóbb termények elméleti és gyakorlati előállítási módjait.
5.§ Az egyesület politikamentessége
Az egyesület politikai jellegű tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azokat nem támogat, azoktól támogatást nem kap, azokhoz semmilyen formában sem csatlakozik, továbbá az országgyűlési, vagy önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
II. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
6. § A közgyűlés
6.1. Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjaiból áll, és az egyesületet érintő bármely kérdésben dönthet. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
az alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása
az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, beszámoltatása,
az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjainak visszahívása,
az éves költségvetés meghatározása, és az előző évi költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló elfogadása
az elnökség által az egyesület szakmai tevékenységéről készített beszámoló, a közhasznúsági beszámoló és a következő időszakra szóló feladatterv elfogadása
az éves tagsági díj összegének meghatározása
az egyesület feloszlásának, más szervezettel való egyesülésének eldöntése, az egyesület megszűnése esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról való döntés
a tagsági viszonnyal összefüggő viták, fellebbezések elbírálása
6.2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség határozata alapján az elnök hívja össze, készíti elő és vezeti le. A közgyűlés nyilvános.
6.2.1. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.3. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada, vagy az ellenőrző bizottság az ok és a cél megjelölésével írásban az elnökségnek indítványozza. Az egyesület elnöksége bármikor jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni. A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség indítványára, valamint a bíróság elrendelése alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
6.4. A közgyűlést a helyszín, az időpont és a napirend feltüntetésével legalább 15 nappal azt megelőzően, a szavazásra jogosult tagokhoz címzett felhívásban kell összehívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés hívható össze, amely az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül akkor határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
6.5. A közgyűlésen a tagok a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. A határozatok elfogadásához egyszerű szavazattöbbség szükséges kivéve a 6.1. pontban meghatározott a), c), g) és pontot, ahol a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább háromnegyedének) igenlő szavazata szükséges. Visszahívásra vonatkozó döntés meghozatalakor a visszahívni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. Titkos szavazást kell tartani az egyesületi tisztségre történő választás esetén, vagy ha a közgyűlés így határoz.
6.5.1. A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlevő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
6.5.2. A közgyűlési határozatokat a tagokkal Hírlevélben kell közölni. Személyeket név szerint érintő határozat esetén az érintettettekkel tértivevényes levélben kell közölni a határozatot. Az közgyűlési határozatok nyilvánosságra hozatala az elnökség feladata.
6.6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni melynek tartalmaznia kell a beszámolók és hozzászólások lényegét, a szavazati arányokat. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az írásban kiosztott beszámoló egy példánya, és a helyszínen felvett jelenléti ív. A jegyzőkönyvet letisztázás után a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és két, erre a feladatra a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvhitelesítő egyesületi tag írja alá. A közgyűlés jegyzőkönyvébe az egyesület tagjai szabadon betekinthetnek.
6.7. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnöknek a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe kell behelyeznie. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.
7. § Az elnökség
7.1. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviselő szerve, amely a közgyűlések között szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét, és gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az elnökség tagjait az egyesület tagjai közül a közgyűlés választja meg titkos szavazással két évre. Az elnökség létszáma hét fő, tagjai újraválaszthatók.
7.2. Az elnökség tagjai sem egymással, sem az ellenőrző bizottság tagjaival nem állhatnak hozzátartozói, vagy alá-fölérendeltséget eredményező munka-, vagy szolgálati viszonyban.
7.3. Az elnökség eljár és dönt minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és fegyelmi jogkört gyakorol az egyesület tagjai felett. Az elnökség dönt a tagfelvétellel, törléssel és kizárással kapcsolatos kérdésekben.
7.3.1. Az elnökség hatáskörébe tartozik az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésbe, valamint a korábbi közgyűlési és elnökségi határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére az Egyesület székhelyén vagy más, az iratok őrzésére megnevezett helyen, amelyről a tagokat levélben vagy Hírlevélben kell értesíteni.
7.4. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze, a helyszín, időpont és napirend feltüntetésével. Az elnökség ülését az elnök készíti elő és vezeti le. Az ülések nyilvánosak.
7.5. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elfogadott határozatokat valamennyi jelen levő elnökségi tag aláírásával kell hitelesíteni. Az elnökségi határozatokat a tagokkal Hírlevélben kell közölni. Személyeket név szerint érintő határozat esetén az érintettettekkel tértivevényes levélben kell közölni a határozatot.
7.6. A határozathozatalban nem vehet részt az az elnökségi tag, aki, vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, egyesületi cél szerinti juttatás. A szavazásból kizárt tagot a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
7.7. Az elnökség egyes funkciók ellátására állandó, vagy ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre.
7.8. Az elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható legyen.
8.§ A tisztségviselők
8.1. A Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület tisztségviselői az ügyvezető elnök és a társelnökök.
8.2. A tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint képviseleti joggal rendelkeznek.
8.3. Az egyesület ügyvezető elnökét és társelnökeit az elnökség tagjai maguk közül nyílt szavazással választják meg.
8.4. A társelnökök
Jogosultak képviselni az egyesületet állami, társadalmi szervek előtt, a Magyar Biokultúra Szövetség vezetőségi ülésein és a külföldi kapcsolatokban.
Vezetik és szervezik az Elnökség munkáját, felelősek az egyesület munkáját meghatározó stratégiai döntések előkészítéséért.
8.5. Az ügyvezető elnök
Jogosult képviselni az egyesületet állami, társadalmi szervek előtt, a Magyar Biokultúra Szövetség vezetőségi ülésein és a külföldi kapcsolatokban.
Az elnök önálló aláírási joggal képviseli az egyesületet harmadik személyek felé
Előkészíti és összehívja az Elnökség üléseit, gondoskodik a közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. Irányítja és szervezi az Egyesület tevékenységét. És munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
Irányítja az Egyesület gazdálkodását, felelős a gazdasági, pénzügyi kérdésekben hozott határozatokért és a határozatok végrehajtásáért
8.6 Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez két elnökségi tag együttes aláírása szükséges, akiknek egyike az egyesületi ügyvezető elnök.
8.7 Az ügyvezető elnök és a társelnökök eseti megbízással az egyesület bármely nagykorú tagját felruházhatják feladataik ellátásához szükséges jogkörrel, képviseleti jogukat csak az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben szabályozott esetekben engedhetik át.
9. § Az ellenőrző bizottság
9.1. A közgyűlés az egyesület tagjai sorából nyílt szavazással két évre három tagú ellenőrző (felügyelő) bizottságot választ, amely ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, valamint az egyesület szerveinek és tisztségviselőinek jogszabály és alapszabály szerinti működését, és erről jelentést készít a közgyűlés részére. Az ellenőrző bizottság saját tagjai közül elnököt választ, és meghatározza tevékenységének szabályait.
9.2. Az ellenőrző bizottság tagjai sem egymással, sem az elnökség tagjaival nem állhatnak hozzátartozói, vagy alá-fölérendeltséget eredményező munka-, vagy szolgálati viszonyban.
9.3. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze, a helyszín, időpont és napirend feltüntetésével. A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő és vezeti le. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság valamennyi tagja jelen van.
9.4. Az ellenőrző bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen megtárgyalt határozati javaslatokat, valamint az azokra vonatkozó szavazati arányt. A jegyzőkönyvet a bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia.
9.5. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
9.6. Az ellenőrző bizottság tagja az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt.
9.7. Az ellenőrző bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
9.8. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.
9.9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
III. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG
10. § A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
10.1. Az egyesület rendes és pártoló tagja lehet bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely belépési nyilatkozatában az alapszabályt elfogadja, és a tagsági díjat befizeti. Jogi személy tag képviselője útján vehet részt az egyesület működésében. Az egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A tagfelvétel és a tagsági viszony megszüntetése kérdésében az elnökség dönt, határozata ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. Az egyesület közgyűlése az elnökség javaslatára az egyesület tiszteletbeli tagjává választhatja azt a személyt, aki az egyesület célkitűzései szerinti tevékenységével kimagasló érdemeket szerzett.
10.2. A tagsági viszony megszűnik:
- a természetes személy tag halálával, illetve a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- az elnökség által történő törléssel az éves tagsági díjnak az elnökség által meghatározott határidőig való megfizetése elmulasztása esetén, előzetes figyelmeztetés után,
- kizárással.
10.3. Az egyesület elnöksége kizárhatja azt a tagot, aki az egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azokkal ellentétes magatartást tanúsít, vagy tevékenységet folytat. A kizárásról a tagot 8 napon belül értesíteni kell. A kizárás ellen a tag a tudomásul vételtől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet az egyesület közgyűléséhez.
11. § A tagok jogai és kötelezettségei
11.1. Az egyesület rendes tagja
11.1.1. Az egyesület rendes tagjának jogai:
- az egyesület nagykorú rendes tagja szavazati joggal rendelkezik, és megválasztható egyesületi tisztségre,
- tanácskozó és szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein
- javaslatot, indítványt intézhet az egyesület bármely szervéhez
- az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kérheti
11.1.2. Az egyesület rendes tagjának kötelességei:
- az alapszabályában felsorolt célkitűzések megvalósításában aktívan közreműködni
- tisztségre való megválasztása esetén feladatát legjobb képességei szerint ellátni
- tagsági díját az elnökség által meghatározott időpontig befizetni.
11.2. Az egyesület pártoló tagja
11.2.1. Az egyesület pártoló tagjának jogai:
- tanácskozó joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein
- javaslatot, indítványt intézhet az egyesület bármely szervéhez
11.2.2. Az egyesület pártoló tagjának kötelességei:
- az egyesület alapszabályában felsorolt célkitűzések megvalósításának támogatása
- pártoló tagsági díját az elnökség által meghatározott időpontig befizetni.
11.2.3. Az egyesület pártoló tagja szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségre nem választható.
11.3. Az egyesület tiszteletbeli tagja
11.3.1. Az egyesület tiszteletbeli tagjának jogai:
- tanácskozó joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein
- javaslatot, indítványt intézhet az egyesület bármely szervéhez
11.3.2. Az egyesület tiszteletbeli tagjának kötelességei:
- az alapszabályában felsorolt célkitűzések megvalósításának erkölcsi támogatása
11.3.3. Az egyesület tiszteletbeli tagjának tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
11.4. Az egyesület tagja csak egyetlen egyesületi testületnek lehet egyidejűleg tagja.
IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
12. § Az egyesület vagyona
12.1. Az egyesület bevételi forrásai:
a tagok által befizetett éves tagsági díj
a tagok működési hozzájárulásai, térítési díjai
a pártoló tagok tagdíja, támogatása, hozzájárulása
adomány, költségvetési juttatás, alapítványi támogatás, felajánlás, pályázati támogatás
rendezvények bevételei
szolgáltatási tevékenység ellenértéke
az alaptevékenységet szolgáló gazdasági tevékenységből származó bevételek
12.2. Az egyesület kiadásai: működési költségek, rendezvények költségei, egyéb kiadások.
12.3. Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Az éves költségvetési tervet, valamint a költségvetés felhasználásáról szóló beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá.
12.4. Az egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében, az egyesületi célok megvalósításának veszélyeztetése nélkül folytathat vállalkozási tevékenységet vagy hasznosíthat vagyoni értékű jogokat. Az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó nyereségét kizárólag az egyesületi feladatok ellátására használhatja fel.
12.5. Az egyesület vagyoni kötelezettségvállalásaiért saját nevében, saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai saját vagyonukkal az egyesületet terhelő tartozásokért nem felelnek. Az egyesület javára teljesített felajánlások elfogadásáról az elnökség dönt.
12.6. Az egyesület tisztségviselői az alapszabályból adódó feladataikon túl tiszteletdíjra és igazolt költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. A tiszteletdíj mértékéről a közgyűlés dönt.
12.7. Az Egyesület az államháztartás alrendszereiből - a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit az Interneten és sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
V. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
13. § Az egyesület megszűnése
13.1. Az egyesület megszűnik, ha:
13.1.1. a közgyűlés az egyesület megszűnését, szétválását, vagy más egyesületbe való beolvadását határozza el,
13.1.2. feloszlatják,
13.1.3. megállapítják megszűnését.
13.2. Az egyesület megszűnésének elhatározása esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., továbbá a hatályos pénzügyi, számviteli, gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok rendelkezései érvényesek.
ZÁRADÉK
Jelen alapszabályt a Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület 2005. május 30-án és 2006. május 27-én megtartott alapszabály módosító közgyűlésén a jelenléti íven feltüntetett és aláírásukkal igazolt tagok megtárgyalás és értelmezés után részleteiben és teljes egészében elfogadták.
..............................
egyesületi elnök